Fontos információk

A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Balkány határában lévő, Csiffypusztán találjuk meg hazánk egyik legöregebb mamutfenyőjét. A másfél évszázadot túlélő, huszonnyolc méter magas fenyő a város egyik legfőbb nevezetessége, amire rettentően büszkék a helyiek. A nyírségi pusztaságból kiemelkedő termetes fa, így nem is csoda, hogy népszerű látnivalónak számít a térségben.

Az eredetileg Észak-Amerikában honos mamutfenyő egykoron a Jármy-kastély parkjában állt. Egyes források szerint 1853-ra tehető a fa ültetése, míg mások szerint az 1860-as években ültette Finta József, balkányi lakos. Az impozáns díszkert fái közül, egyedüliként élte túl a másfél évszázad küzdelmeit, amelyet 1968-ban egy villámcsapás ért. Ennek következtében a fa kettéhasadt és elvesztette koronája felét. Ekkor a helyi lakosok összefogtak és a közös munkájuknak köszönhetően még napjainkban is csodálkozhatunk a gyönyörű fában.

A mamutfenyő - a kiépített kerékpárúthálózatnak köszönhetően - a Kúriában bérelhető elektromos kerékpárok igénybevételével is meglátogatható.

Szilágy István Nagykállóban, az emléktáblával jelölt ház közelében született. Pedagógus, főiskolai igazgató-tanár, az MTA levelező tagja volt. Egyháztörténeti, helytörténeti és pedagógiai műveket is írt. Szoros barátságot ápolt Arany Jánossal és Petőfi Sándorral is.

Az épületben jelenleg néprajzi és helytörténeti gyűjtemény található.

A múzeum 2005. évi megnyitásakor csupán az épület első szobája volt berendezve, amely bemutatta a város máig élő hagyományát, a Kállai Kettős táncballada történetét, koreográfiáját. A következő kilenc évben valamennyi helyiség megtelt tematikusan rendezett tárgyakkal.

A második, legnagyobb szoba a helytörténeté. Itt láthatjuk az egykori kállói vár makettje mellett a település 1848-49- es szabadságharc idejéből fennmaradt emlékeit is.

A harmadikban a villamosítás előtti időszak emléktárgyai találhatók, és az ipartörténet egy szelete: cipészműhely, szabóműhely, szalmafonó minták, helyi hímzések. Végül a folyosón a mezőgazdaság kézi szerszámai láthatók.

A helytörténeti gyűjtemény 4000, főként néprajzi tárgya segítségével nyerhet betekintést a látogató a város múltjába. A gyűjtemény anyaga 2008-ban „Az év Múzeuma” elismerő oklevélben részesült.

Nyiltvatartás infó
Az információk tájékoztató jellegűek, melyek folyamatosan változhatnak.
Hétfő-Péntek 8.00-12.00
Eltérő időpont esetén előzetes egyeztetés alapján!

Nagykálló-Harangod csodálatos pihenőhely a Harangodi-tó partján, mely aszfalt úton autóval, illetve kerékpárúton is könnyen megközelíthető. A 10 hektárnyi terület lehetőséget ad a sétálásra, piknikelésre, a kilátóból szétnézhetünk, illetve a tó biztosítja a horgászat és csónakázás lehetőségét.

A fűbe leheveredve lehetőség van az ürgék megfigyelésére, ahogyan karnyújtásnyira élik mozgalmas életüket.

Ezen a területen működött a Téka-Tábor 1987 és 1999 között. Kialakításakor hét faépületet építettek, ilyen a tánccsűr, amely fából készült, kör alapú, 250 négyzetméter alapterületű és körülbelül 300 ember befogadására alkalmas.


Nyiltvatartás infó

Az információk tájékoztató jellegűek, melyek folyamatosan változhatnak.

Hétfő-Vasárnap 7.00-22.00

A Kállay család az ősi magyar nemesi családok egyike, amely még a honfoglaló magyar elit tagjaként jött a Kárpát-medence területére és az évszázadok alatt jelentős szerepet töltött be a magyar történelemben.

A család történetében kiemelkedik Zsigmond király uralkodásának kora. Ebben az időszakban a család vagyona szépen gyarapodott, Kállósemjén ekkor került a birtokukba, címerük is ebből az időből származik.
A család életében Kállósemjén az 1920-30-as években játszotta a legfontosabb szerepet, hiszen Dr. Kállay Miklós miniszterelnök itt töltötte családjával a nyarakat, országos jelentőségű mintagazdaságot hozott létre.

A barokk Kállay kúriát 1763 körül a nagykállói megyeháza olasz építésze Salvator Aprilis építette Kállay György megrendelésére. A kastély eredeti magva a középső hat helyiség az előcsarnokkal, a keleti szárny végét, az emeletes teraszos részt a 19. század elején illesztették az épülethez. A II. világháború idején az épület és a park is megrongálódott. A kúriát 1948–49-től az erdőgazdaság munkásszállásként használta, a parkettát beolajozták, fát vágtak rajta.

Az Apagyi Állami Gazdaság 1949-ben vette birtokba, terményraktárként használta, az egykor gyönyörű szobákban műtrágyát és terményt tároltak. 1964-ben az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség költségén és kivitelezésében az épületet helyreállították és műemlékké nyilvánították. Sajnos ekkor vitték el a kúria még megmaradt intarziás padlóját is. A 90-es évek közepén az épület minden funkcióját elvesztette és pusztulásnak indult. A felújítás során a 20-as éveknek megfelelő állapot visszaállítása volt a cél.

A kúrián az alábbi kiállítások tekinthetők meg.


A Kállay család története:
A tárlat nemzetünk és vidékünk történelmét igyekszik bemutatni a Kállay családon keresztül.

Játékkiállítás:
A bemutató részét képezi egy játéktörténeti kiállítás is, ahol a XX. század elejének közkedvelt játékait tekinthetik majd meg az érdeklődők.
A játszószobában pedig a korszak hangulatát idéző, de a mai gyermekek igényeinek teljesen megfelelő játékokkal szórakozhat a legfiatalabb korosztály.

Autótörténeti kiállítás:
Miért volt szükség az autókra? Hogyan indult a futószalagos gyártás? Ki is volt Galamb József? Ezekre a kérdésekre kaphatunk választ az autótörténeti kiállításban. Mindezek mellett megcsodálható egy 1931-es Ford A modell, amelyhez hasonló autót használt egykoron Kállay Miklós miniszterelnök.

Kávéház:
Kúriánkban kialakításra került egy 20-30-as éveket idéző nosztalgia kávézó, melynek éke egy Viktória mintás Herendi kávéfőzőgép.

Nyiltvatartás infó
Nyári nyitvatartás (Április 1 - Október 31)
Hétfőtől - Vasárnapig 9:00 - 17:00

Téli nyitvatartás ( November 1 - Március 31)
Hétfőtől - Péntekig 8:00 - 16:00

A ma már világszerte ismert Nyíregyházi Állatparkban 500 állatfaj 5000 egyede tekinthető meg földrészenkénti felosztásban. Magyarország egyik leglátogatottabb vidéki turisztikai látványossága 2015-ben, 2018-ban és 2021-ben elnyerte a kategóriájában az Európa Legjobb Állatkertje címet a kategóriájában. A különleges hangulatú 35 hektáros állatbemutató olyan épületekben mutatja be a ritka, veszélyben lévő állatfajokat, mint pl. a Zöld piramis-Ócenárium, mely Innovációs Nagydíjat nyert. A park számtalan ritka állatfajnak ad otthont, hiszen csak tigrisből 4 alfajt mutatnak be.
A Nyíregyházi Állatpark az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA: European Association of Zoos and Aquaria) tagjaként részt vesz több mint 100 fajmegmentési, tenyésztési programban; többek között nagy sikerrel szaporodik az afrikai elefánt és az indiai orrszarvú

A parkot a legek állatkertének is nevezik, hiszen egy olyan különleges semmihez nem hasonlítható hangulatot áraszt, amit szinte elképzelni sem lehet, érdemes személyesen megtapasztalni.

Nyiltvatartás infó
Az év minden napján nyitva van 9.00-tól sötétedésig.

Az Ózoon Hotel (Csaló köz 2.) mellől indul az erdei séta

Nyíregyháza kedvelt kirándulóhelye a 371 hektár területű parkerdő, ami sétálóútjaival, Erdei Tornapályájával, játszóterével, szalonnasütő helyeivel minden évszakban sokakat csábít a szabadba. A város és Sóstógyógyfürdő között elterülő Sóstói-erdőt méltán nevezhetjük a város tüdejének.

Sétáltál már mezítláb az erdőben?
Próbáld ki a Sóstói-erdőben kialakított 2,5 km-es sétányt, ami az úgynevezett Kneipp-kúra része. A Kneipp-féle hidroterápiához kapcsolódik az erdei séta, mely nyáron mezítláb is ajánlható. A módszert alkalmazták a nyírségi városban élő emberek is.

Jó levegő, madárfütty és Erdei Tornapálya
Láttál már az erdő közepén háromszintes játszóvárat? Szeretnél egy kicsit erősíteni? Ha az erdőben kalandozol, ejtsd útba az Erdei Tornapályát is! Az erdei úton Krúdy „A nyíregyházi beduinok” című novelláját hat részletben a kihelyezett táblákon el is olvashatjátok, ha ellátogattok a sétányra.

Az 5 csillagos minősítésű Aquarius Élményfürdő csodás élményeket kínál az év minden napján!

Az egész évben működő fedett élményfürdőben a kicsiket mesés gyermekvilág várja, a pezsgőággyal és nyakzuhannyal kényeztető bel- és kültéri gyógyvizes medencékben pedig akár egy remek koktélt elfogyasztva is pihenhetnek Vendégeink. Az élményvilág mindig nevetésektől hangos, hiszen az óriáscsúszdák, a hullámmedence, vagy épp a sodrófolyosó garantálják a remek hangulatot! A fürdő egyedi hangulatú szaunavilágában finn szauna, aroma szauna, gőzkamra és felöntés nélküli szauna is található, a finn szaunában változatos programok várják a szaunázókat. A szabadság önfeledt érzését nyújtó fürdő minőségi kikapcsolódást kínál a családos és egyéni turisták részére egyaránt.

Az élményfürdőből nyílik Magyarország egyik legmodernebb fürdőgyógyászati komplexuma, az Aquarius Fürdőgyógyászat, melynek tereit szinte páratlan esztétika jellemzi. A csúcstechnológiát alkalmazó gyógyászati központban a wellness masszázsok mellett számtalan kezelés közül választhatnak azok, akiket végtagi fájdalom gyötör, sportsérülés, csonttörés ért, netán csak egyszerűen többet szeretnének tenni az egészségükért. Az itt elérhető kezelések hatására már viszonylag rövid idő alatt jelentősen csökken a fájdalom, javul a mozgékonyság, fokozódnak a gyulladásgátló immunológiai folyamatok.

Valamennyi fürdőrész akadálymentesített, a hatalmas üvegfelületeken át a sóstói tó csodás panorámája tárul a Vendégek elé. Az élményfürdőben étterem és bár, a külső termálmedencében pedig vízi koktélbár szolgája a Vendégek kényelmét.

Nyiltvatartás infó:

Egész évben:
Hétfő-vasárnap: 09:00-20:00
Egyes ünnepnapokon, vagy karbantartások alkalmával a nyitvatartás változhat. Eltérő nyitvatartás esetén további információt az Infó / Akciók, programok, hírek menüpontban teszünk közzé.

Szauna:
Hétfő-Csütörtök-Szombat-Vasárnap: 09:00-19:45
Kedd-Szerda-Péntek: 13:00-19:45
Ünnepnapokon: 09:00-19:45

Aktuális nyitvatartás: https://www.aquariusspa.hu/nyitvatartas

Ha még nem jártak Északkelet-Magyarország ˝fővárosában˝, Nyíregyházán, akkor e táj kellemes meglepetést tartogat Önöknek.
Ha már itt vannak, ki ne hagyják hazánk legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeumának, a Sóstói Múzeumfalunak a megtekintését! Múzeumunk nem ˝papucsos múzeum˝. Itt a gyerekek kedvükre szaladgálhatnak, fogócskázhatnak. 1971 óta épülő Sóstói Múzeumfaluba lépve igazi 19. század végi faluba csöppen az ember.

Kellemes séta során bepillantást nyerhet egy tipikus Szabolcs-Szatmár -Bereg megyei falu szerkezetébe.

Csoportok számára: múzeumpedagógiai foglalkozások, tárlatvezetés, tematikus séták


Nyiltvatartás infó
2024. március 15. – 2024. április 30.
Keddtől vasárnapig 9-től 17-ig.
Pénztárzárás 16.30-kor.

2024. május 1. – 2024. szeptember 30.
Keddtől vasárnapig 10-től 18-ig.
Pénztárzárás 17.30-kor.

2024. október 1. – 2024. november 30.
Keddtől vasárnapig 9-től 16-ig
Pénztárzárás 15.30-kor.

2024. december 1. – 2024. december 19.
A múzeum sétálójeggyel látogatható. Az épületeket, kiállításokat zárva tartjuk.

2024. december 20. – 2025. január 1.
A múzeum zárva tart.

Ár információ, Sóstói Múzeumfalu
Felnőtt: 2 400 Ft; Gyermek/diák: 1 200 Ft;
https://muzeumfalu.hu/dijszabas/

Az ország egyik legrégebbi, 1868-ban alakult múzeuma.

A nyíregyházi Jósa András Múzeum máig legnagyobb és legfontosabb gyűjteménye a régészeti. Köszönhető ez a múzeumalapító Jósa András érdeklődésének. Az ő célja kezdettől fogva az volt, hogy a megye földjében rejtőző emlékek méltó helyen kerüljenek megőrzésre. Szinte szimbolikus értékűnek is tekinthetjük, hogy a múzeumi gyűjtemény első darabjai is régészeti tárgyak, az 1868 novemberében megásott egyik geszterédi halomsír római kori leletei.

HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY
Helytörténeti gyűjtemény, mely az egykori Szabolcs vármegye, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén gyűjti a tárgyi anyagot. Algyűjteményei között jelentős szerepet játszik az I. világháborús jelvénygyűjtemény, Szabolcs vármegye községpecsétnyomói, a vármegyei zászlók és a nyíregyházi katonaság történetét megjelenítő militaria gyűjtemény, mely a katonakiállítás alapját is képezi.

TÖRTÉNETI DOKUMENTUMTÁR
A több, mint tizenhat-ezer darabot számláló Történeti Dokumentum Gyűjtemény története 1967-re nyúlik vissza, amikor a múzeum akkori történészei érdemesnek találták városunk és megyénk történetére vonatkozó papír alapú tárgyakat leltárba venni. A gyűjteményt elméletben több típusú tárgycsoportra bonthatjuk, bár a leltárkönyv nem tesz különbséget azok jelentőségére nézve. Fontos csoportját képezik a levéltári anyagokhoz hasonló dokumentumok, azaz Nyíregyháza és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye történetére vonatkozó iratok. Így példának okáért Nyíregyháza város 1753-as, Károlyi Ferenc által kiadott telepítési pátensei közül az egyik (az 1753. május 16-i) példányát a múzeum Történeti Dokumentum Gyűjteménye őrzi. Számos irat található a város céhes iparával kapcsolatban is 1818-tól kezdődően, amikor a a helyi mesteremberek saját céheket alapíthattak Nyíregyházán. A történeti iratok napjainkig megtalálhatóak a gyűjteményben.

NUMIZMATIKAI GYŰJTEMÉNY
A Jósa András Múzeum numizmatikai gyűjteménye több, mint 50.000 darab éremből áll. A gyűjteményt még a múzeumalapító Jósa András alapozta meg. Az igazi felfutás azonban Kiss Lajos igazgatósága idején, illetve az 1960-as évektől figyelhető meg.

Kiss Lajos nagy figyelmet szentelt az éremanyag gyarapításának, ekkor került a gyűjteménybe az ókori kollekció jelentős része, mind magánadomány révén. Az anyag egészen a kr.e IV. századtól tartalmaz érmeket, amelyben görög, egyiptomi és karthágói veretek is megtalálhatók. Adomány révén állt össze a római anyag is, annak császárkori főleg bronz (sestertiusok, dupondiusok, asok) és dénár gyűjteménye.
Az 1960-as évektől aztán több olyan hatalmas lelet is bekerült a Jósa András Múzeumba, amelyek igen fontos lenyomatai a 16-17. század megyei pénzforgalmának. A Nyíribroinyból előkerült több leelt, a Nyírtelekről bejött dénárleelt, az ecsedi Árpád-kori pénlelet egyenként több ezer darab éremmel gyarapította a numizmatikai gyűjteményt.

Az 1990-es évek közepétől aztán újabb leletek kerültek be a múzeumba. Ezek közül kiemelkedik az országos hírű újfehértói aranyéremkincs, a több, mint 4000 darabos kisvarsányi lelet, illetve a Rakamaz mellett talált római köztársaság-kori dénárlelet.

KÉPZŐMŰVÉSZETI GYŰJTEMÉNY
A Jósa András Múzeum képzőművészeti gyűjteményét az intézmény egykori igazgatója, Kiss Lajos alapította. Olyan rangos, helyi művészek alkotásai találhatók meg múzeumunkban mint: Barzó Endre, Berecz András, Diószegi Balázs, Huszár István, Kádas István, Ősz Dénes, Pál Gyula, Sebestyén Sándor, Schubert Ernő, Szikora Tamás, Váci András és még sorolhatnánk.

A kortársművészeti alkotások gyűjtése mellett, a múzeum mindig is nagy gondot fordított, a már meglévő kollekciók bővítésére, a helyi jelentőségű, régebbi korok művészetét dicsérő alkotások gyűjtésére.

A mintegy 46 darabot számláló Benczúr gyűjtemény, melyet a festő özvegye (Ürmössy Boldizsár Kata Piroska) 1921-ben adományozott Nyíregyházának, 1950-ben került múzeumunk nyilvántartásába, és azóta is folyamatosan gazdagodik.

A fentieken túlmenően még számos állandó és időközi kiállítás tekinthető meg:

Nyiltvatartás infó
K - V: 9.00 - 17.00
Hétfőn a múzeum kiállításai zárva tartanak.

Debrecen ikonikus épülete, a magyar református egyház szimbóluma, Nemzeti Emlékhely, építészeti műemlék, turisztikai látványosság – és még sorolhatnánk, hogy miért is jelentős a Debreceni Református Nagytemplom.
A templom a 19. század elején épült, miután elődje, az András-templom 1802-ben a tűz martalékává lett. Alapterülete szerint hazánk legnagyobb református templomba, befogadóképessége meghaladja a 2000 főt. Napjainkban a Nagytemplomot évente több tízezer látogató keresi fel, akik a templomtéren kívül bibliai témájú kiállításokat, a padlásteret, a tornyokat és a harangokat is megtekinthetik, valamint a két torony közötti panorámajárdáról gyönyörű kilátás nyílik Debrecen belvárosára.

Nyiltvatartás infó

TAVASZI NYITVATARTÁS
(március 1-től május 31-ig)
Hétfőtől péntekig 9-16 óráig.
Szombaton 9-13 óráig.
Vasárnap 12-16 óráig.

NYÁRI NYITVATARTÁS
(június 1-től augusztus 31-ig)
Hétfőtől péntekig 9-18 óráig.
Szombaton 9-13 óráig.
Vasárnap 12-16 óráig.

ŐSZI NYITVATARTÁS
(szeptember 1-től október 31-ig)
Hétfőtől péntekig 9-16 óráig.
Szombaton 9-13 óráig.
Vasárnap 12-16 óráig.

TÉLI NYITVATARTÁS
(november 1-től február 28-ig)
Hétfőtől péntekig 9-15 óráig.
Szombaton 9-13 óráig.
Vasárnap 12-16 óráig.

A debreceni Nagyerdőn található Aquaticum Mediterrán Élményfürdő dús trópusi növényzete és számos élményeleme révén nyarat varázsol az év minden napjára.
A 66 m átmérőjű kupolacsarnokban található vízi paradicsom egész napos kikapcsolódást, szórakozást jelent minden generációnak.

Medencék
Úszó- és hullámmedence
​A 27-28 ˚C-os úszó és hullámmedence fokozatosan mélyül. Bizonyos időszakonként a víz erejét hullámok formájában tapasztalhatjuk meg. Az izgalmas hullámzást kicsik és nagyok is egyaránt élvezik. Két hullámzás között a vízicsoppert is ebben a medencében lehet kipróbálni.

Gyerek és bébi medence
A gyermekmedencében a kicsik kellemes vízben pancsolhatnak. A vízi mászókákon végigmenni, majd a csúszdán a vízbe csobbanni igazán kellemes szórakozást ígér. A sárkány- és elefántcsúszda, valamint a gombazuhany is közkedvelt a gyermekek körében. Az élményfürdőzést a legkisebbeknek sem kell kihagyni. A bébimedence 0-3 éves korig, vízálló pelenkával használható. A medence különlegessége, hogy a víz fertőtlenítése nem klórral történik, hanem bababarát fertőtlenítőszerrel, amely vigyáz a babák bőrére és a szemüket sem csípi. A picik felülhetnek a teknősre és természetesen ők is csúszdázhatnak 34-36 ˚C-os vízben.

Csúszdák
Óriás csúszda
Az élményfürdőben találhatóak a dús trópusi növényzettel benőtt narancs és sárga csúszdák, amelyek a legnagyobbak és legizgalmasabbak. A bátrabbak 9 méter magasról csúszhatnak le a zárt csúszdán, a végén pedig 28-30 C-os vízbe csobbanhatnak bele. Aki egyszer kipróbálja ezt az élményt biztos, hogy többször is át akarja élni az izgalmas pillanatokat.

Kamikáze csúszda
A nyitott kamikáze csúszdát azoknak ajánljuk, akik nem rettennek vissza egy gyors, lendületes és hátborzongató csobbanástól.

Hydro csúszda
A zöld és kék csúszdákat azoknak ajánljuk, akik még nem gyűjtöttek elég bátorságot a narancs, a sárga, vagy a kamikáze csúszda izgalmaihoz. Ezen a csúszdán a sok kanyartól szédítő élményeket szerezhetünk, amit a végén egy kellemes csobbanás követ.

Családi csúszda
A piros csúszdán kezdők is megszerezhetik első csúszdaélményeiket. A családi csúszdán a papa, mama és gyerekek együtt szórakozhatnak.

Gyermek és bébi csúszdák
A gyermek és bébimedencében a legkisebbek is biztonságosan csúszdázhatnak. A kicsik életkoruknak és bátorságuknak megfelelő csúszdák közül választhatnak.

Élményelemek
Sodrófolyosók
Hagyjuk, hogy elragadjon magával a víz áramlása és csak élvezzük a kellemes sodrást. Két sodrófolyosónk közül, az egyik az élménymedencében található, a másik a szabadba visz*, amely még izgalmasabbá teszi a vízi kalandot.

Barlangfürdők
Az élménymedencében található barlangokban a vízzuhatag kellemes masszírozó erejét élvezhetik a fürdőzők.

Gomba és nyakzuhanyok, dögönyözők
Az élmény- és hullámmedencében lévő gomba és nyakzuhanyok a fürdőzést kellemes masszázzsal egészítik ki. Nincs is jobb érzés, mint a vízsugárral átmasszíroztatni fáradt hátunkat, vállunkat, nyakunkat.

Gejzír
Az élménymedencében időről-időre feltörő gejzír különleges látványával elvarázsolja a látogatókat.

Jacuzzik
Amíg a gyerekek a csúszdán, vagy a gyermekmedencében szórakoznak a mama és a papa a jacuzzikban lazíthatnak. Két 33-36 ˚C-os fokos csoportos jacuzzi és négy 4-6 fős családi jacuzzi áll a kikapcsolódásra vágyók rendelkezésére.

Gyermekjátszó
Gyermekjátszóval várjuk a kicsiket az élményfürdő első emeletén, az óriáscsúszdák mellett. A pancsolás és a vízi játékok kipróbálása után itt újabb kalandok részesei lehetnek a gyermekek. A kétszintes gyermekjátszót 3-12 éves kor közötti gyermekek vehetik igénybe, szülői felügyelet mellett.

Nyiltvatartás infó
Hétfő - csütörtök: 11:00 - 19:00
Medencezárás: 18:30
Péntek - vasárnap (továbbá ünnepnapokon és oktatási szünetekben): 10:00 - 20:00
Medencezárás: 19:30

Debrecen központjában a Déri téren található a Déri Múzeum neoempír stílusú épülete, mely 1930-ban nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.

A folyamatosan gyarapodó régészeti, természettudományi, történeti, néprajzi, iparművészeti és képzőművészeti gyűjteményeken kívül, Munkácsy Mihály világhírű Krisztus-trilógiája várja a látogatókat a debreceni Déri Múzeumban.

Állandó kiállítások:

Cívisek Világa – Várostörténeti kiállítás
E kiállítással a legfőbb célunk, hogy a ma élő emberek is megismerjék a város történelmének egy-egy szeletét, azokat a történeteket, amelyek elmesélhetővé teszik a múltat. Mert a város, ahol élünk, meghatározza életünk szinte minden fontosabb mozzanatát. De nemcsak a jelenkori város, ahol a mindennapjainkat éljük, hanem az is, amit nem láthatunk, az elmúlt idők városa(i). Furcsa, kicsit borzongató belegondolni, hogy a házunk, ahol lakunk, a bevásárlóközpont, ahol rendszeresen vásárolunk, az iskola, ahova gyermekünk jár vagy más mai épület helyén valamikor temető, templom, vagy valamely neves vagy névtelen ember háza állt. Lehet, hogy Méliusz Juhász Péter, Domokos Lajos, Hatvani István, Kiss Sámuel, Fazekas Mihály, Rakovszky Dániel, Simonffy Imre, Csanak József és ismeretlen társai lábai nyomán lépkedünk nap mint nap. Velünk vannak e láthatatlan város lakói.

2. „A csillagos ég lakói” – régészeti tárlat
A Csillagos Ég Lakói címet viselő régészeti tárlatunkon a halál általános képét vázolták fel az alkotók.
A múzeum gyűjtőterületén főként az elmúlt húsz évben végzett ásatásaink eredményeit mutatja be a tárlat, sajátos nézőpontból. Időbeli keretei a középső neolitikumtól a magyar honfoglalás koráig terjednek. A kiállítás a szokásokon és a tárgyi emlékeken túl a temetkezéshez, a halálhoz, valamint a túlvilághoz kötődő szellemi hátteret, elképzeléseket is bemutatja. Ezen a ponton kapcsolódik a régészeti kiállításhoz a Déri Múzeum egyedülálló egyiptomi gyűjteménye. Ezt egy egyiptomi főúri sírkamrában ismerhetik meg a látogatók.

3. Szamuráj udvarház - Harcművészet vagy harc és művészet?
A Déri Múzeum Japán-gyűjteménye nemcsak hazai, nemzetközi mércével mérve is jelentős. Déri Frigyes gyűjtőmunkája során elsősorban olyan jellegzetes japán tárgyakat keresett, amelyek az Edo-korban (1603–1867) készültek. Ennek köszönhetően a virágzó japán iparművészet számos tárgyi emléke tekinthető meg napjainkban a múzeumban.

4. Fegyvertörténeti tárlat - Halálos szépségek:
A Déri-hagyaték egyik legnagyobb és legszínesebb műtárgy csoportja az újkori fegyvergyűjtemény. Déri Frigyes elsődleges célja nem az volt, hogy egy-egy fegyvertípusból a legteljesebb sorozatot állítsa össze, hanem hogy minél több és minél változatosabb harci eszköz kerüljön a gyűjteménybe.

5. Régi Képtár - Képzőművészeti kincsek
A régi képtárban láthatók azok a 17–19. században készült alkotások, melyeknek nagyobb része Déri Frigyes ajándékaként került a múzeumba.
A kiállított művek a barokk festészeti emlékektől a klasszicista műalkotásokon át nemzeti festészetünk kiemelkedő időszakáig, a történeti festészet virágzásáig mutatják be e fordulatokban gazdag időszakot.

6. Déri-emlékterem - „Debrecennek ajándékozom...”
A debreceni múzeumügy történetében az 1920-as év döntő fordulatot hozott. Déri Frigyes ez év október 18-án járt először itt, és bejelentette, hogy a Debrecennek adományozza gyűjteményét. Kívánsága az volt, hogy olyan magyar városba kerüljön, amely nagyságánál és jellegénél fogva alkalmas rá, hogy benne gyűjteménye a magyar kultúra közkincsévé váljon.

7. A Munkácsy-trilógia - „Én az emberi alakban megjelent Istent akartam ábrázolni.”
Így vallott műveiről az alkotó, akinek a múzeum talán legnépszerűbb kiállítóterében, a Munkácsy Teremben láthatók Krisztus szenvedéstörténetét feldolgozó, monumentális méretű alkotásai. A festmények Krisztus és vádlói konfliktusát, végkifejletként pedig az ige beteljesedését, Krisztus kereszthalálát jelenítik meg.

8. Nagyerdő - A természet szertára
Az állandó természetrajzi tárlat a Debrecentől északra fekvő és a várossal mára széles sávban összeépült erdő múltjába és jelenébe nyújt bepillantást. A növény- és állatgyűjteményeket, a gyűjtés egykori és mai munkaeszközeit, a tudománytörténeti relikviákat és az erdei emberek: vadászok, méhészek, rőzsegyűjtögető hátalók, erdőtelepítő vákáncsosok sajátos világának tárgyi emlékanyagát hangulatos környezetben figyelheti meg a látogató.

Nyiltvatartás infó
Hétfő: zárva
Kedd: 10.00-18.00
Szerda: 10.00-18.00
Csütörtök: 10.00-18.00
Péntek: 10.00-18.00
Szombat: 10.00-18.00
Vasárnap: 10.00-18.00

A jegykiadás utolsó időpontja: 17.00.
A kiállítóterek zárása: 17.30-tól

Az ország első vidéki állatkertje 17 hektáron mutatja be öt kontinens 200 fajának mintegy 900 egyedét. A napi látványetetések mellett egész évben gazdag rendezvénykínálattal várja látogatóit.

A Nagyerdő szívében található intézmény növénykertként is működik, összesen 650 hazai és egzotikus növényfajnak ad otthont.
Az állatkerttel összevonva üzemel az ország immár egyetlen állandó vidámparkja is.

Nyiltvatartás infó
április-szeptember: 9:00-18:00 minden nap
október: 9:00-17:00 minden nap
november-február: 9:00-16:00 minden nap, kivéve
december 24. és 31., amikor 9:00-13:00
március: 9:00-17:00 minden nap